ÁSZF

 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

a Relic-őr Kft.

Távfelügyeleti Szolgáltatásához

Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) hatálya: Az Általános Szerződési Feltételek tartalmazza a Relic-őr Kft., mint Szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató), valamint a távfelügyeleti vagyonvédelmi szolgáltatást igénybevevő (a továbbiakban Megbízó) közötti szerződés általános feltételeit. Valamennyi, a Feleket megillető jog és kötelezettség az Általános Szerződési Feltételek és a szolgáltatási szerződés együttes tartalma alapján értelmezendő. A felek a szolgáltatási szerződés aláírásával kijelentik, hogy magukra nézve kötelezőnek ismerik el az Általános Szerződési Feltételekben foglaltakat is. Az Általános Szerződési Feltételek esetleges módosításáról, amennyiben a Megbízó által igénybevett szolgáltatás valamely részét érinti, a Szolgáltató írásos értesítést küld legalább 30 nappal a változtatások hatályba lépését megelőzően a Megbízó részére.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, FOGALOMAK MEGHATÁROZÁSA

1. Fogalmak
A szerződésben az itt felsorolt fogalmakat a következő értelemben kell használni:

A szolgáltató szervezet (továbbiakban Szolgáltató)
Relic-őr Kft.
Cégjegyzékszám: 01-09-916717
e-mail: info@relic-or.hu

Megbízó
Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, szervezet, aki/amely a szerződés alapján a szolgáltatást igénybe veszi, és annak díjának megfizetésére köteles.

Felek
Szolgáltató – Megbízó

2. A szolgáltatás meghatározása
A távfelügyeleti szolgáltatás magában foglalja a Megbízónál elhelyezett berendezések által generált jelzések fogadását a távfelügyeleti központban, valamint a diszpécserek által a jelzésekre történő, a Szolgáltatási Megbízási Szerződésben rögzített intézkedések végrehajtását.  

A távfelügyeleti szolgáltatás típusai

  • kapcsolt vonalas rendszeren nyújtott szolgáltatás (továbbiakban kapcsolt vonalas szolgáltatás) A védett objektumokba telepített érzékelők (pl.: mozgás, üvegtörés, kontaktus, füst-, stb. érzékelők) jeleit és a kezelő információit az objektum riasztóközpontja fogadja. A központ tartalmaz, illetve utólag beépítenek egy kommunikátor egységet, amely a közcélú kapcsolt távközlési hálózatot használva, azaz egy normál telefonhívást felépítve juttatja el információját a vagyonvédelmi Szolgáltató távfelügyeleti központjába az esemény, illetőleg a rendszeres ellenőrzések esetén. Az objektumban letelepített vagyonvédelmi rendszer a központ által küldött különféle jelzések esetén a távbeszélő vonalon forgalmat generál, melyek költségei a távbeszélő számlán jelennek meg, és a Megbízót terhelik. A hívásvárakoztatást, valamint a teljes híváskorlátozás távközlési szolgáltatást nem lehet alkalmazni azon vonalak esetében, amelyeken a riasztó központ üzemel. A kapcsolási szám megváltozása esetén, amennyiben azt az Megbízó nem jelenti be Szolgáltatónak, továbbá a távbeszélő szolgáltató díjtartozás miatti kimenő hívás korlátozása a jelzések fogadásának, ill. eljuttatásának meghiúsulását jelenti, melyért Szolgáltató nem vállal felelősséget.
  • GSM alapszolgáltatás (továbbiakban GSM alap): A telepített riasztórendszer mellett egy GSM kommunikátor kerül telepítésre, melynek segítségével megvalósul a GSM átjelzés. A jelzések továbbítása a távfelügyeleti központra kizárólag GSM kommunikációval történik, melyekre a diszpécserek végrehajtják a megfelelő intézkedéseket. A jelzések átvitele GSM forgalmat generál, melynek díja az Megbízót terheli.
  • GSM plusz kapcsolt vonalas szolgáltatás (továbbiakban GSM plusz): A kapcsolt vonalas kommunikációra alkalmas riasztórendszer mellett egy GSM kommunikátor kerül telepítésre. A jelzéseket a rendszer elsődlegesen kapcsolt vonalon továbbítja, a GSM pedig a kapcsolt vonal hibája esetén másodlagos jelzési lehetőséget biztosít. Vonalfeszültség-figyelés révén a GSM kommunikátor azonnal érzékeli a kapcsolt vonal hibáját, és GSM átvitelen keresztül azonnal szimulált vonalat biztosít a riasztóközpontnak. Amennyiben a riasztóközpont bármely ok miatt kommunikációt indít, az már GSM útvonalon keresztül érkezik be a távfelügyeletre. A kapcsoltvonalon történő átjelzés a távbeszélő vonalon, míg az esetleges GSM átjelzés a SIM kártyán generál távbeszélő forgalmat. Mindkét esetben ezeknek együttes díja az Megbízót terhelik.
  • GPRS technológiájú kiemelt biztonságú szolgáltatás A védett objektumokba telepített érzékelők jeleit és a kezelő információit az objektum riasztóközpontja fogadja. A kiemelt biztonságú (GPRS) rendszer esetén az objektum riasztóközpontjával a távfelügyelet egy GPRS modem segítségével folyamatos kapcsolatot tart, amely nem generál távbeszélő forgalmat, a GSM átvitel zavarása vagy blokkolása esetén a távfelügyeleti központban azonnal riasztás keletkezik, a GPRS szolgáltatás havi szolgáltatási díja tartalmazza a GPRS modemben elhelyezett SIM kártya havi alap és forgalmi (adat) díjait is.

Vagyonvédelmi rendszer:
A távfelügyelt objektumban kiépített riasztó rendszer. Elemei: érzékelők, hálózat, programozható kommunikátoros riasztóközpont, kezelőegység, hang-, és fényjelző berendezés, átjelző berendezés.

Riasztó központok által küldött jelzések

  • Betörésjelzés: a védendő ingatlanba való illetéktelen behatolás esetén a rendszer a távfelügyeleti központba riasztás jelzést továbbít.
  • Zónakövetés: arra alkalmas riasztóközpont esetén azonosítani lehet a behatolás helyét, követni az elkövető mozgását. A rendszer zónánkénti felbontásban azonosítja a jelzéseket. Zónakövetéskor sorozatriasztásról van szó, ilyenkor a helyi riasztó a típustól és az esemény lefolyásától függően adott időn belül egy csomagban, ezen túl újbóli híváskezdeményezéssel küldi el a jelzéseket.
  • Tűzjelzés: az ügyeleti központ az megbízónál telepített megfelelő érzékelők segítségével képes tűzjelzések fogadására is.
  • Támadásjelzés: amennyiben az Megbízót támadás éri, lehetőség van támadásjelzésre, nem élesített riasztó rendszer esetén is (emberi élet védelme), a nap 24 órájában. Ebben az esetben a biztonsági intézkedés késleltetés nem működik.
  • Nyitás-zárásjelentés: a helyi riasztóközpont be-és kikapcsolásának jelzései, melyek a kezelői kódok azonosítójához rendelve érkeznek. Egy riasztó több különböző, hatásában egyenértékű (akár különböző értékű) kóddal kezelhető (riasztóközponttól függően).
  • Kényszerített kikapcsolás: a nyitásjelentés olyan speciális formája, amelyből a diszpécser látja, hogy a behatolás és támadásjelző rendszer (riasztó) kikapcsolása kényszerítés hatására történt. Ebben az esetben a biztonsági intézkedés késleltetés nem működik.
  • Szabotázsjelzés: a helyi riasztó kikapcsolt állapotában is működik, jelzi a helyi riasztóközpont, illetve a hozzá kapcsolódó eszközök rongálását (A hangjelző berendezés (sziréna) saját akkumulátorral rendelkezik, így a sziréna vezetékének elvágása esetén is megszólal).
  • Állapotjelzés: segítségével az ügyelet tudomást szerez az esetleges műszaki problémákról (hálózati feszültség kimaradása, akkumulátor állapota, merülése)
  • Tesztjelzés (kapcsolt vonalon küldött): a helyi riasztó által rendszeresen – általában 24 óránként – küldött jelzés, amely a helyi rendszer működését ellenőrzi. A tesztjelzést a Szolgáltató műszaki jelzésként fogadja, annak elmaradását nem követi kivonulás. A Szolgáltató a tesztjelzés elmaradására a VIII.1.a. pontban rögzített intézkedési rendet alkalmazza.
  • AC hiba: a riasztóközpont (típustól függően) a 230V-os hálózat kimaradásáról jelzést küld a Diszpécser központba, melyről a jelzés beérkezését követő 60 percet követően a Diszpécser központ értesíti az Megbizót. Amennyiben 60 percet belül a hálózat helyreáll, Megbizó nem kap értesítést.

Távfelügyeleti központ
Diszpécser vagy távfelügyeleti fogadóközpont, ahová beérkeznek a digitálisan kódolt információk.

Riasztás jelzés
Az egyes érzékelők által generált digitális riasztójelzések eljuttatása a távfelügyeleti központba, illetve külön megállapodás alapján más – Megbízó által megjelölt – felügyeletre való eljuttatása.

Biztonsági intézkedés késleltetés
Amennyiben kezelői hiba miatt következett be riasztás, s azt 30 (harminc) másodpercen belül helyes kezeléssel Megbízó megszünteti, és ezt a helyi riasztóközpont nyitás, vagy riasztás utáni első nyitás jelzésként a Szolgáltató távfelügyeleti központja felé továbbítja, a riasztás nem minősül éles riasztásnak, ezért azt nem követi Szolgáltató részéről semmilyen intézkedés.

Kivonuló szolgálat
Riasztás esetén a 2005 CXXXIII. Törvényben meghatározott jogosultságokkal és engedéllyel rendelkező vagyonőr személyzet helyszínre küldése a személyi-és vagyoni károk mérséklésének, illetve elhárításának céljából.

Rendőrségi intézkedés
A 2005. évi CXXXIII. törvényben foglaltak alapján bűncselekmény észlelése esetén az intézkedésre jogosult rendőrhatóság értesítése.

II. A TÁVFELÜGYELETI SZOLGÁLTATÁS ISMERTETÉSE

1. A szolgáltatás igénybevételének feltételei és korlátai
A Megbízó rendelkezzen a távfelügyeleti központtal kommunikálni tudó, minősített eszközökből felépített elektronikus védelmet biztosító helyi riasztó rendszerrel. A helyi riasztó rendszer megteremtésének érdekében Szolgáltató igény szerint közreműködik. Amennyiben a közcélú távbeszélő állomás előfizetője nem azonos jelen szerződésben körülírt szolgáltatás Megbízójával, és a közcélú távbeszélő állomás előfizetője olyan változásokat eszközöl előfizetésében, melyek a jelzések eljuttatását lehetetlenné teszik, vagy késleltetik, Szolgáltató e változásokból eredő károkért nem vállal felelősséget. A GSM szolgáltatások esetében a fent említetteken kívül szükséges még egy GSM kommunikátor egység is. Amennyiben a GSM kommunikátor egységhez szükséges SIM kártyát az Megbízó biztosítja, a felcsatlakoztatás előtt minden esetben szükséges a hívószám közlése a Szolgáltatóval. Bizonyos hívószámoknál előfordulhat, hogy azok nem alkalmasak a távfelügyelethez történő átjelzéshez, és a felcsatlakoztatás csak a mobiltelefonszám megváltoztatása után lehetséges. ISDN előfizetőnél abban az esetben nyújtható kapcsolt vonalas szolgáltatás, ha az ISDN végpontra csatlakoztatott berendezésnek van szabad analóg hozzáférés pontja.

Iker telefonállomás esetén a szolgáltatás nem nyújtható.

A GSM szolgáltatás megfelelő térerő hiányában nem nyújtható.

2. A távfelügyeleti szolgáltatás gyakorlati működése

Szolgáltatás fajtái:

  • a) Alapszolgáltatás
  • b) Kiegészítő szolgáltatás
  • c) Többletszolgáltatás
  • d) Különszolgáltatás
  • e) Időszakos szolgáltatás

a) Alapszolgáltatás: Az alapszolgáltatás magában foglalja a behatolás és támadásjelző rendszerek által generált, támadás, behatolás és tűzjelzések, és a riasztó műszaki állapotát ellenőrzi jelzések – kapcsolt vonalon, GSM, GPRS rendszeren történő fogadását a távfelügyeleti központban. Továbbá 4 (négy) megjelölt személy/szervezet értesítését, (szükséges név és telefonszám) alapvetően az első elérhető, személyig értesítünk. A megadott hívószám csak belföldi, nem emelt díjas szolgáltatású lehet.

b) Kiegészítő szolgáltatások:
– Kivonuló szolgálat: Meghatározott szolgáltatáscsomagok igénybevétele esetén betörés, szabotázs és támadásjelzés esetén kivonuló szolgálat helyszínre küldése, melynek tagjai az intézkedésre jogosult hatóságok megérkezéséig a jogszabályi keretekben meghatározottak szerint járnak el a helyszínen.

c) Többletszolgáltatások:
– Nyitás-zárás jelentések naplózása, átadása: A helyi riasztóközpont be és kikapcsolás jelzéseinek regisztrálása. A be és kikapcsolások a kezelői kódok alapján utólag is azonosíthatóak, így rekonstruálható, hogy ki, mikor nyitotta ki, vagy zárta be a védett objektumot. Egyes riasztók több különböző, hatásában egyenértékű kóddal kezelhetik. A jelzéseket havonta a diszpécserközpont legyűjti, és elektronikus formában, amennyiben a Megbízó igényli, részére térítés ellenében megküldi.
– Tiltott intervallumfigyelés: A szolgáltatás igénybevételéhez a helyi riasztóközpontot úgy kell programozni, hogy a rendszerélesítési információit (nyitás-zárásjelentés) kommunikálja a távfelügyeleti központ felé. A Megbízó által megadott intervallumon kívül érkező nyitásjelzések, valamint a megadott időig nem élesített rendszerek, riasztást generálnak a távfelügyeleti központban. A diszpécser a Megbízó által igényelt intézkedéseket hajtja végre.

2.1 Külön szolgáltatás
A betörésjelző eszközök telepítése, illetve meg lévő helyi riasztó rendszer esetén ezek felülvizsgálata, valamint a hibajavítás kiegészítő szolgáltatásnak minősül, melyre épül az alapszolgáltatás, illetve az Megbízó igénye szerinti többletszolgáltatás. 

2.2 A szolgáltatás szüneteltetése az Megbízó kérése alapján (Üzemszünet):
a Megbízó kérheti távfelügyeleti szolgáltatása szüneteltetését. Ezt a Relic-őr Kft. Diszpécser Központjába eljuttatott, az Megbízó által aláírt írásos nyilatkozatban teheti meg. A kérelemnek tartalmaznia kell az Megbízó nevét, címét, telefonszámát, valamint a szüneteltetés várható időtartamát. Az üzemszünet kezdő, illetve záró napja a levélben feltüntetett időpont, illetve a megrendelés beérkezését követő 3. munkanap. Ha az Megbízó az üzemszünet határidejének lejárta előtt máshogyan nem rendelkezik, a szolgáltatás eredeti állapota visszaállításra kerül. Az üzemszünet díját a védelmi szolgáltatás típusa határozza meg. Az objektumban lévő helyi riasztó rendszer a szolgáltatás szüneteltetése alatt is küldi jelzéseit, de ezek a jelzések csak naplózásra kerülnek, nem történik intézkedés. Kapcsolt vonali átjelzés esetén a jelzések továbbítása hívásokat fog generálni, melyek jelentkezni fognak az Megbízó telefonszámláján, azok megfizetése Megbízót terheli. Amennyiben erre igény van külön díj ellenében a behatolás jelző rendszereket az üzemszünet idejére a Relic-őr Kft.-vel szerződéses kapcsolatban álló technikai szerelő, telepítő vállalkozás átprogramozza annak érdekében, hogy a riasztóközpont ne generáljon feleslegesen hívásokat.

Az átprogramozás költsége a kétszeri kiszállás és a programozás munkadíját tartalmazza, megfizetése az Megbízót terheli.

Ha a rendszer idegen telepítésű – azaz a rendszert Szolgáltató távfelügyeleti központjára nem a Szolgáltató vagy alvállalkozója programozza fel – akkor a leprogramozás elvégeztetéséről az

Megbízónak kell intézkednie. A már aktív szüneteltetés paraméterein a fent leírt módon változtathat az Megbízó, de mindenképpen az aktuális időpontok előtt legalább 3 munkanappal előre kell jeleznie.

III. A KIVONULÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE ÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

  1. A kivonuló szolgálat a védett objektumból érkező, a távfelügyeleti központ által regisztrált jelzés alapján, a jelzésnek a távfelügyeleti központba történő beérkezésétől, illetve az azt növelő biztonsági intézkedés késleltetéstől számított maximum 30 másodpercen belül az objektumba történő kivonulását megkezdi. A kivonuló szolgálat az objektumhoz való érkezésének és távozásának ténye és pontos időpontja, valamint az ott tapasztaltak, és az arra tett intézkedések a diszpécser központban telepített audio eszközökön kerülnek rögzítésre a telefonbeszélgetés felvételével.
  2. A kivonuló szolgálat megérkezést követően megkezdi a károkozás megszakítását, illetve a további károkozás elhárítását célzó helyszíni intézkedést, a jogszabályokban, és a részükre kiadott szolgálati utasításban meghatározottak szerint. A jogosultan az objektumban tartózkodók esetében, annak igazolására a riasztás lemondó kód szolgál, melyet a diszpécser központnak kell telefonon bemondani. A diszpécser központ ennek megfelelően ad utasítást a kivonuló szolgálatnak. Amennyiben a kivonuló szolgálat a kár megelőzésére, illetve elhárítására szolgáló intézkedéseit a helyszínen fennálló ok miatt nem képes ellátni, úgy a helyszín biztonsági szempontból megfelelő átadásáig biztosítja azt.
  3. Amennyiben a kivonuló szolgálat rendkívüli eseményre (pl. bűncselekmény, tűz, stb.) utaló körülményt a helyszínen nem állapít meg, kivizsgálja a Megbízó, illetve annak értesített képviselője jelenlétében a riasztás okát és körülményeit. A Megbízó telefonon jelezheti, hogy sem ő, sem képviselője a helyszínen nem kíván megjelenni, ebben az esetben a kivonuló szolgálat a vizsgálat után visszatér a központba. A vizsgálat eredményeit írásos formában rögzíti és az abban foglaltakról az Megbízót – kérése esetén – tájékoztatja. Indokolatlan kivonulás minden olyan kivonulás, ami mögött nem áll bűncselekmény, illetve annak kísérlete, továbbá a műszaki hiba folytán generált kivonulás, kivéve, ha a Megbízó az első műszaki okból bekövetkezett téves riasztás után intézkedést tesz a hiba elhárítására, illetve, ha a telepített rendszer még garanciális, és a problémát jelezte a telepítőnek. Amennyiben a riasztást követően Megbízó 30 másodpercen belül a Biztonsági intézkedéskésleltetés címszó alatt megfogalmazott módon a riasztást megszűnteti, a riasztás nem minősül éles riasztásnak, ezért azt semmilyen intézkedés nem követi. Ezen felül Megbízó jogosult a riasztást annak bekövetkeztét követő 30 másodpercen belül vagy a kivonuló szolgálat helyszínre érkezéséig lemondó kóddal lemondani.
  4. Jelen fejezet 1-2 pontjaiban foglalt intézkedések díja a kivonuló szolgálat helyszínre érkezését követő 30 perc leteltéig az alapszolgáltatás díjában benne foglaltatik. Az indokolatlan kivonulás díját az alapszolgáltatás díja tartalmazza. Ezt meghaladóan a Szolgáltató jogosult helyszíni élőerős felügyeleti díjat felszámolni, amelynek számítási alapja minden megkezdett 60 perc. A díjat a Szolgáltató székhelyén kifüggesztett és a Szolgáltató web oldalán megtalálható mindenkori érvényes díjtáblázat tartalmazza.
  5. A III/3. pont első bekezdésében foglalt körülmények fennállása esetén, amennyiben a Megbízó, illetve a megjelölt képviselője a diszpécserközponton keresztül azt kéri, a kivonuló szolgálat a kiérkezésétől számított maximum 1 órán keresztül az objektumnál várakozik. Ha a Megbízó vagy annak megjelölt képviselője a helyszín őrzését nem kéri, illetve a megadott telefonszámokon nem elérhetőek, a kivonuló szolgálat a helyszínről levonul. A levonulást követően Szolgáltató a védett objektumban – külső ellenőrzéssel nem megállapítható módon – okozott károkért nem vállal felelősséget.
  6. Megbízónak, illetve megjelölt képviselőjének a III/2 pontban leírt intézkedések sikeres lefolytatása érdekében minden védendő objektumról és annak speciális körülményeiről birtokában lévő – a szolgáltatás ellátásához szükséges adatot és információt a szerződést kiegészítő – adatlapon rögzíteni kell. Az Megbízó által nyújtott, nem a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásból, valamint az ebben a körben a szolgáltatás nyújtásának idején bekövetkező változásoknak nem a szerződésben foglalt módon történő bejelentéséből eredő károkért és költségekért az Megbízó köteles helytállni.

IV. DÍJAK
A Megbízó megrendelésétől függően a szolgáltatásért az alábbi díjakat fizeti:

  • Szolgáltatási csomag díja (alapszolgáltatások),
  • Különszolgáltatás díja (telepítési, javítási díj, mely árajánlatban és a telepítéskor kerül végleges meghatározásra, és amely a Relic-őr Kft.-vel szerződéses kapcsolatban álló technikai szerelő, telepítő vállalkozások részére fizetendő).
  • Egyéb díjak

Az érvényes díjakat a Szolgáltató Távfelügyeleti Központjában és a www.relic-or.hu web oldalon megtalálható mindenkori érvényes díjtáblázat tartalmazza. A díj emelése minden évben, maximálisan az előző évi infláció mértékével azonosan, megegyezés alapján történik. A Szolgáltató a díjváltozásról annak hatályba lépése előtt legalább 30 nappal tájékoztatja az Megbízókat.

V. FIZETÉSI FELTÉTELEK

Fizetési mód
A díjak fizetése számla ellenében készpénzben, vagy banki átutalással, határidővel történhet.

Megbízónak lehetősége van, hogy a szolgáltatási díjfizetés tekintetében havi, negyedéves, féléves, vagy éves fizetési gyakoriságot válasszon. A szolgáltatás igénybevételekor a Szolgáltató a fizetési gyakoriságot automatikusan negyedéves, előre történő fizetésre határozza meg, ettől való eltérést Megbízó a szolgáltatási szerződés megkötésekor kérhet.

A szolgáltatásért fizetendő díjak a tárgy hó, illetve a Megbízási Szerződésben rögzített időszak, negyedév 10. napjáig kiállított számlán kerülnek elszámolásra. A Szolgáltatás nyújtásának kezdő időpontja szerinti tört negyedévi teljesítést a következő negyedév, első hónapja 10. napjáig kiállított számlán kerülnek elszámolásra. A szolgáltatás teljesítésének időpontja a számlázott szolgáltatási időszak számlán szereplő teljesítési dátuma. Az indokolatlan kivonulás költségei a negyedévet követően kiküldött számlán utólag kerülnek elszámolásra. Megbízó a számlán feltüntetett fizetési határidőig köteles a díjakat megfizetni.

Késedelmes fizetés
Késedelmes fizetés esetén mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese kerül felszámításra késedelmi kamatként.

Számlareklamáció
A számlázással kapcsolatos reklamációt a számlán feltűntetett címre, írásban lehet benyújtani, valamint személyesen a Relic-őr Kft. Távfelügyeleti Központjában lehet megtenni. A beadott reklamáció kivizsgálási határideje maximum 30 nap, melynek eredményéről az Megbízó írásos értesítést kap. Reklamáció, illetve panasz esetén az Megbízó (előzetesen egyeztetett időpontban), együttműködik a Szolgáltatóval és biztosítja a helyszíni vizsgálat lehetőségét.

VI. A SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
A Megbízói szolgáltatási szerződés 2 példányban kerül kitöltésre (1 példány a Megbízóé, 1 példány a Szolgáltatóé).

A szolgáltatási szerződés részét képezik:

  1. A rendszerre vonatkozó technikai és egyéb információkat, valamint a jelszót tartalmazó adatlap
  2. Általános Szerződéses Feltételek a Szolgáltató a rendszerre történő csatlakozáskor, de legkésőbb a szerződés megkötésekor felkéri a Megbízót, a jelszó meghatározására a riasztás lemondásának valamint a felügyelet működésével kapcsolatos ügyintézésére. A szolgáltatás nyújtásának kezdő időpontja a fentiekben felsorolt dokumentumok szolgáltatóhoz történő beérkezését követő 2. munkanap vége, amennyiben a riasztórendszer üzemképes a Megbízónál. Ezt megelőzően – a távfelügyeletre való felcsatlakozást követően a Szolgáltató haladéktalanul figyeli a beérkező jelzéseket és megteszi a szükséges intézkedéseket azzal a feltétellel, hogy a szolgáltatás fentiekben megjelölt kezdő időpontjáig kártérítési felelősséget nem vállal.

VII. A SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

  1. Szerződés Megbízó általi módosítása:
    Szerződésmódosítást a Megbízó csak írásban kérhet. Ezen igényét legalább 3 munkanappal előre a Szolgáltató felé jeleznie kell. Ha szerződéskötéskor az Megbízó többletszolgáltatást nem igényelt, a módosítás során ezek igénybevétele általában csak a személy és vagyonvédelmi rendszer programozása, illetve egyéb kiépítés elvégzése után lehetséges, melynek költségei Megbízót terhelik. Amennyiben a Szolgáltató a szerződésmódosítást nem fogadja el, a szolgáltatást a felek között érvényben lévő szerződés szerinti változatlan formában nyújtja továbbra is.
  2. Szerződés módosítása a Szolgáltató által:
    A szerződés Szolgáltató általi módosítása csak közös megegyezéssel történhet. A módosítás előtt legalább 15 munkanappal az Megbízót a Szolgáltató írásban köteles tájékoztatni a módosítási szándékról és magáról a módosításról. Amennyiben Megbízó az értesítésre a Szerződés módosításának tervezett időpontjáig írásban nem tiltakozik, úgy Szolgáltató azt elfogadottnak tekinti. Kézbesítettnek tekintendő a tértivevénnyel megküldött értesítés akkor is, ha az a kézbesítést követően „nem kereste”, vagy az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, valamint a számlával kiküldött tájékoztatás. Amennyiben a szolgáltatási jogviszony lényeges tartalmi elemei a Szolgáltató felügyeleti szervének határozata; a szolgáltatáshoz kapcsolódó jogszabályváltozás folytán vagy műszaki okból (pl. a hálózat jellegének megváltozása) módosulnak, az Megbízót írásban (postai úton, tértivevénnyel) értesíteni kell, ezzel egyidejűleg a szolgáltatás a módosított tartalommal folyik tovább.
  3. Ha a szerződés módosítása közös megegyezéssel nem jön létre (Megbízó írásban jelzi, hogy nem fogadja el a módosítást), a Szolgáltatási Szerződést az Megbízó írásos bejelentésének beérkezésétől számított 30 nappal megszűntnek kell tekinteni, kivétel képez a jelen Általános Szerződéses Feltételek IV. pontjában rögzített, a díjemelésre vonatkozó felmondás, ahol az ÁSZF VII. 5. pontban meghatározott felmondási határidők az irányadók.
  4. A szerződés megszűnése:
    – felmondás esetén.
    – VII/3. pontban foglaltak szerint
  5. A szerződés felmondása
    – Megbízó részéről:
    Megbízó szolgáltatási szerződést bármikor 30 napos határidővel írásban felmondhatja.
    Felmondás esetén a szerződés a 30 napos felmondási idő elteltével szűnik meg.
    Amennyiben a Megbízó a IV. pontban hivatkozott díjemelést nem fogadja el, a díjemelésről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Szolgáltatási szerződést a díjemelés hatálybalépésének napjával írásban felmondhatja. A felmondást postai úton, tértivevényes küldeményként vagy személyesen írásos formában kell eljuttatni a Szolgáltató által kiállított számlán szereplő címre.
    Szolgáltató 15 napos felmondási határidővel jogosult a szerződést felmondani:
    – a Megbízó részéről 1 negyedévet meghaladó díjtartozás;
    – szolgáltatás nem rendeltetésszerű igénybevétele;
    – szolgáltatás igénybevételét elősegítő fizikai eszközök nem rendeltetésszerű használata, megrongálása;
    – a rendőrség részéről érkezett megkeresés, igény esetén

Egyéb esetben a felmondási idő 30 nap.

VIII. A SZERZŐDŐ FELEK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI 

  1. A kapcsolt vonalas, GSM rendszer esetén a Szolgáltató a távfelügyeleti központba beérkezett és regisztrált jelzéseknek megfelelő intézkedések elmulasztásából származó következményekért szolgáltatási felelősségbiztosításán keresztül vállal felelősséget, kivéve, ha mindez elháríthatatlan külső ok miatt következett be.Hibaelhárítás esetén a közcélú távbeszélő szolgáltatást nyújtó társaság hibaelhárítási idejére aSzolgáltató nem vállal kártérítési felelősséget.a.) A kapcsolt vonalas, GSM rendszer esetén a Szolgáltató a tesztjelek beérkezését regisztrálja és figyeli, azok elmaradásáról Megbízót az előre megadott értesítési telefonszámok valamelyikén, a tesztjel elmaradását követő 24 órán belül értesíti, úgy hogy az értesítést az Megbízó elérhetetlensége esetén 24 órán belül még egyszer megkísérli, a második sikertelen kísérletet követően az értesítés átadottnak tekintendő. A tesztjel elmaradás nem minősül riasztásnak, ezért Szolgáltató kivonulásos szolgáltatás esetében sem indítja a helyszínre a járőr szolgálatot. Nem tartozik felelősséggel a Szolgáltató az értesítés elmulasztásáért abban az esetben, ha Megbízó helyi riasztó rendszere egyáltalán nem, illetve rendszertelenül kommunikálta a tesztjelzéseket, Szolgáltató ebben az esetben jogosult a tesztjelek figyelésének felfüggesztésére is.

    b.) Kiemelt biztonságú rendszer esetén a Szolgáltató felelőssége kiterjed az A és B pontokban foglaltakon felül a jelzések a távfelügyelt objektumból a távfelügyeleti központba történő eljuttatására is. A hibaelhárítás kezdete a távfelügyeleti központ által regisztrált és naplózott hibajelzés. A hibajelzéstől számított maximum 48 órán belüli elhárítás ideje alatt a Szolgáltatót a Megbízónál bekövetkezett károkra nézve felelősség nem terheli. A 48 órán túli hibaelhárítás esetén a szolgáltatáscsomagonkénti kártérítés arra az esetre vonatkozik, ha a kár a hibaelhárítás elmaradása miatt következett be (például betörésből eredő kár).  A hibaelhárítás kiterjed a Szolgáltató, valamint a közcélú távbeszélő Szolgáltató átviteli hálózatára egyaránt.

    c.) Megbízó felelőssége a Szolgáltatási szerződésírásban történő felmondása. Nem minősül a szolgáltatás felmondásának, így Megbízó nem mentesül a szolgáltatási díj megfizetésének felelőssége alól, Megbízó tulajdonában lévő vezetékes távbeszélő vonalak leszerelése (lemondása) vagy bármilyen korlátozása, Megbízó tulajdonában lévő – a GSM szolgáltatáshoz szükséges – SIM kártya leszerelése (lemondása) vagy korlátozása, Megbízó  tulajdonában lévő helyi riasztórendszer kommunikációjának szüneteltetése, leprogramozása vagy korlátozása esetén.

    d.) Szolgáltató felelőssége, a szerződés megszűnéséig, a szolgáltatás igénybevételének biztosítása. Szolgáltató a Szolgáltatási szerződés írásos felmondásáig biztosítja a műszaki és emberi kapacitásokat Megbízó részére függetlenül attól, hogy a Megbízó ő helyi rendszeréből egyáltalán nem vagy rendszertelenül érkeznek be jelzések, így a szolgáltatási díjra a teljes felmondási időre jogosult, illetve a riasztórendszer leprogramozásának időpontjáig, amennyiben az a felmondási időn túl történik.

  2. A szolgáltatásért való kártérítési felelősség
    A Szolgáltató csak – a bizonyíthatóan a szolgáltatásával összefüggő, neki felróható – az Megbízót ért dologi károkért tartozik felelősséggel és kártérítéssel a Szolgáltató szolgáltatási felelősség biztosításában meghatározott maximált kártérítési értékhatárig. Ilyen, dologi káresemény bekövetkezése után az Megbízó szabadon választhat, hogy a Szolgáltatóhoz fordul-e kártérítésért függetlenül attól, hogy van-e érvényes vagyonbiztosítása betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve. Akkor a tényleges, azaz avult értéken kap kártérítést a Szolgáltatónak szolgáltatási felelősség biztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól, a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig, vagy a saját biztosítása – lakás/vagyonbiztosítás, betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve, amennyiben rendelkezik ilyennel – alapján rendezi a kárt.A Szolgáltató felhívja az Megbízó figyelmét a következőkre: A Megbízó ugyanarra a vagyontárgyra nem igényelhet két helyről kártérítést, ugyanis ez jogszabályba ütközik (jogalap nélküli gazdagodás). Ez nem zárja ki azt, hogy a kár egy részét az Megbízó a saját biztosítójával térítteti és a másik a saját biztosítással meg nem térült részét pedig a Szolgáltatóval, illetve annak felelősségbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítójával térítteti meg a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig.A Szolgáltató mentesül a kártérítés alól vis major esetén, illetve különösen az alábbi esetekben a törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedés.- Amennyiben Megbízó a miatt szenved kárt, mert riasztás esetén a rendőrség nem képes intézkedésre (a szolgálati feladatok fontossági sorrendje miatt), illetve amikor a rendőrség – akár mulasztás folytán – értesítés ellenére nem intézkedik. Amennyiben a Megbízó nem biztosította a kivonuló járőr részére az objektumhoz tartozó (azt körülvevő) terület átjárhatóságát, így az objektum szükséges biztonsági ellenőrzését a kivonuló járőr nem tudja végrehajtani.
    – Amennyiben a Megbízó kárigénye meghaladja a Szolgáltató által vállalt maximált kártérítési összeget, a vállalt maximum összeg feletti részre.
    – Amennyiben a Megbízó elmulasztja a Szolgáltató irányában a káresettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget. Amennyiben a Megbízó elmulasztja a Szolgáltató irányában a berendezés biztonságos működésének hibájával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget.
    – Az elmaradt haszon és az egyéb üzemszüneti károk (termelés/szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károk, pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés kiesés, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.).
    – Amennyiben egy káresemény bekövetkezésekor a káresemény időszakára vonatkozó nyitás-zárás jelentések hitelesen rögzített naplózása nem áll rendelkezésre. A Szolgáltató alapszolgáltatásai közé tartozik a nyitás-zárás jelentések fogadása, rögzítése. Ha a Megbízó letiltja a nyitászárás jelentések távfelügyeletét – pl. kapcsolt vonali átjelzés esetén a távbeszélő költségek növekedése miatt – és ráadásul nem biztosítja annak lehetőségét, hogy egy káreseményt követően a helyi riasztórendszer eseménytárából utólagosan kiolvashatóak legyenek a nyitászárási időpontok, akkor a Szolgáltató mentesül a kártérítés alól.)
    – Amennyiben a jelzések a távközlési szolgáltató hibájából nem jutnak el Szolgáltató által üzemeltetett távfelügyeleti központba, Szolgáltató mentesül a kártérítés alól. Szolgáltató által bejelentett üzemszünet (a távfelügyeleti szolgáltatás szüneteltetése) alatt bekövetkezett káresemények esetén, amennyiben a Szolgáltató a Megbízót előzetesen értesítette. A nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károk. Az eltulajdonított, vagy károsodott vagyontárgyak eszmei értékét jelentő károk. A Megbízó engedélyével, vagy egyébként jogszerűen a védendő objektumban tartózkodók által és/vagy beleegyezésével okozott károk, továbbá súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozott károk. A Megbízó részére máshonnan megtérülő károk. Például a Megbízó a lakás/vagyonbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítójához fordul, és attól kártérítést kap, akkor a Szolgáltató kártérítési kifizetése a biztosító által fizetett összegre nem terjed ki. Amennyiben Megbízó nem rendelkezik lakás/ vagyonbiztosítással, a Szolgáltató kártérítési felelőssége ebben az esetben is csak a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig – avult értéken – terjed.
    – A Szolgáltató készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek, nemesfémek, ékszerek, drága és fél drága kövek, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén nem vállal kártérítési felelősséget.
    – Egyik fél sem felel a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséért azon esetekben, amikor olyan, mindkét fél érdekkörén kívülre, előre nem látható körülmények (vis major) merülnek fel, amelyek megakadályozzák a szerződés teljesítését. Ilyen körülmények: háborús cselekmények, lázadás, robbantásos merénylet, szükséghelyzet, elemi csapás, árvíz, természeti katasztrófa, honvédelmi törvény, rendőrségi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedést, továbbá valamennyi olyan esemény, amelyet az általános magyar polgári joggyakorlat ilyenként említ, erre alapozva jogerős bírói döntés született, illetve erről a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága eseti vagy elvi döntést hozott.

     

    A Megbízó kötelezettségei a Szolgáltató felé történő kárigény benyújtásakor
    A Megbízónak a – Szolgáltatónak felróható – káresemény bekövetkezése, vagy tudomására jutása után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 3 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Szolgáltató ügyfélszolgálatához. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
    – A kárbejelentő, illetve a Megbízó nevét, címét és telefonszámát.
    – A káresemény helyszínének pontos címét.
    – A káresemény leírását, időpontját. A károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését.
    – A károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket). Az esetlegesen sérült személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét.
    – A kárrendezésben közreműködő és a Megbízó által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát.
    – A kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt.

    Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági, illetve szakértői eljárás volt folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot, szakvélemény eredeti példányát köteles a Megbízó a Szolgáltatónak bemutatni, az arról készült másolatot átadni.

    A kár összegszerűségét-hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat a Szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.

    A Szolgáltató kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Megbízó a fentiekben meghatározott kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

    A kártérítés szabályai
    A Szolgáltató az Általános Szerződési Feltételekben meghatározott károkat a felelősségbiztosítási fedezetét nyújtó biztosítóján keresztül forintban, a magyar jogban rögzített módon és mértékben téríti meg a Megbízónak. A Szolgáltató a bekövetkezett károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a jogszabály szerinti felelőssége fennáll.

    A Szolgáltató jogosult a káresemény bekövetkezésével és a kár összegszerűségével kapcsolatos azt bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció hozzáféréséhez. A Megbízónak a Szolgáltatóhoz benyújtható kárigénye az esedékességtől számított egy év alatt elévül.

    A Megbízó kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
    A Megbízó köteles a károk megelőzése és elhárítása érdekében minden elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A Szolgáltató maga, vagy képviselője útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni. Ha a Szolgáltató a kármegelőzésre vonatkozó szabályok megsértését, vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja, eredménytelen felszólítás után a szerződés felbontását kezdeményezheti.

  3. Adatvédelem: A Szolgáltató a Megbízó személyes adatait az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli. A Megbízó hozzájárul ahhoz, hogy a Szolgáltató által nyilvántartott dokumentumokba az illetékes hatóságok, hivatalos ellenőrzés folyamán betekinthessenek. Hangfelvétel.
  4. Betekintési jog: Megbízói reklamáció esetén a Szolgáltató a bizonyítékokba, vizsgálati eredményekbe való betekintés lehetőségét kizárólag a saját személyes adatok vonatkozásában, a Megbízó vagy írásban meghatalmazott képviselője számára biztosítja.
  5. Használat átengedése: Amennyiben a Megbízó bármilyen módon átengedi a személy és vagyonvédelmi rendszer használatát, a szerződésben foglaltak megtartásáért a Megbízó tartozik felelősséggel.
  6. Adatváltozás bejelentési kötelezettség: A Szolgáltatási Szerződés Megbízó adataiban történt, hozzá írásban benyújtott változások regisztrálásához a Szolgáltatónak 4 munkanap áll rendelkezésére. A Megbízó vállalja, hogy haladéktalanul bejelenti, ha az adott objektumon olyan építészeti, berendezési, telekommunikációs változásokat (például kapcsolási szám csere, vagy vonalminőség váltás) kívánnak alkalmazni, amely befolyásolhatja a vagyonvédelmi rendszer működését. A Szolgáltató csak írásban benyújtott változtatásokat regisztrál nyilvántartásában. A Szolgáltató a változások pontos közlése érdekében az „Adatlap távfelügyeleti adatok változásáról” c. nyomtatványt biztosítja. A bejelentés elmaradásából bekövetkezi bárminemű eseménnyel kapcsolatban a Szolgáltató minden felelősséget kizár, illetve indokolt esetben kártérítési igénnyel (pl. késedelmi kamat) lép fel.
  7. Alvállalkozók: A Szolgáltató jogosult bármely szerződési kötelezettsége teljesítéséhez jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő alvállalkozót igénybe venni, ezáltal közvetített szolgáltatást nyújtani. Szolgáltató az általa igénybevett alvállalkozótól beszerzi a tudomásukra jutott adatokra vonatkozó titoktartási nyilatkozatot.
  8. Eltérés az Általános Szerződési Feltételektől: A Szolgáltató a Megbízóval az ÁSZF-től eltérő feltételekben is megállapodhat a Megbízói szolgáltatási szerződésben.
  9. Üzemszünet: A Szolgáltató az általa tervezett üzemszünetekről a Megbízót előzetesen értesíti. Az üzemszünet idejére a szolgáltatás szünetel, erre az időre a Szolgáltatónak semmilyen kötelezettsége nem áll fenn. Az üzemszünet ideje alatt bekövetkezett káreseményekre a Szolgáltató nem vállal felelősséget, amennyiben a Megbízót előzetesen értesítette. Amennyiben az üzemszünet időtartama meghaladja a 1 napot, a Szolgáltató a szolgáltatás következő havi díját időarányosan csökkenti a kiesett napok alapul vételével.
  10. Megbízói kapcsolat, tájékoztatás: A Szolgáltató megfelelően tájékoztatja a Megbízót a szolgáltatással kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésről, így az igénybe veheti szolgáltatásokról, a szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjakról, a szolgáltatás műszaki színvonalával és feltételeivel kapcsolatos változásokról. A szolgáltatással kapcsolatos Megbízói igények kielégítése, illetve a Megbízók megfeleli tájékoztatása érdekében a Szolgáltató diszpécserközpontot működtet. Diszpécserközpont: + 36 30 / 550-2866, +36 28 816-865. Téves riasztás lemondása: + 36 28 816-865,  +36 70 772-2157
  11. Hűségnyilatkozat
    A) Amennyiben a Megbízó 12 vagy 24 hónapra szóló hűségnyilatkozatot vállal, a Szolgáltató a mindenkori díjtáblázat szerint csatlakozási díjat, GSM esetén a kauciót részben vagy egészben elengedheti.
    B) A hűségnyilatkozat időtartama alatt a szolgáltatás nem szüneteltetheti és szolgáltatási csomagváltásra csak magasabb értékű szolgáltatásra van mód.
    C) Amennyiben a szolgáltatás a Megbízónak felróható okokból a meghatározott időn belül megszűnik, a belépési díjra nyújtott kedvezmény értékét egy összegben köteles a Szolgáltatónak a Szolgáltatói Szerződés megszűnésével egy időben megfizetni.
  12. Irányadó jogszabályok: Az 1959. évi törvény a Polgári törvénykönyvről és a 2005. évi CXXXIII. törvény a Vállalkozás keretében végzett személy-, vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamaráról szóló törvény végrehajtásáról. Jelen szerződésből eredő esetleges későbbi jogvitákat a felek elsődlegesen tárgyalásos úton kísérlik meg rendezni. A tárgyalások sikertelensége esetén a közöttük felmerült jogvitára a Szolgáltató székhelye szerinti helyi bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

Szerződő felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt a szolgáltatási szerződésen, aláírásukkal hitelesítik.

Csömör, 2011.

Legutóbbi bejegyzések